Egy felmérés szerint a magyar fiatalság a 6. helyen áll a lerészegedés kategóriában. Egyre több az olyan fiatal -külföldön is- akiknél végstádiumú májbetegséget diagnosztizáltak ( 20-30 korosztály). Az eredmény szomorú. Én se vagyok olyan öreg, mint az országút, javában bulizhatnék és csapathatnám szét az agyam hétvégenként, mégsem teszem.
A kamaszkorom közepén éltem át az első diszkó élményemet. Igen csak -legalábbis számomra- nagyszámú csapattal vonultunk ki az egyik vidéki diszkóba, hogy megünnepeljük a barátnőm születésnapját. Igen, egész jól éreztem magam ezt soha nem tagadtam. De azon az estén rájöttem, hogy talán ez az egy alkalom elég is volt egy életre. Míg a többieknek az átlagosnál is jobb volt a kedvük, tehát teljesen tudatuknál voltak én csak ültem csendben és mosolyogtam rajtuk. Örültem hiszen a barátnőm boldog volt, hogy azokkal ünnepelhet, akikkel szeretett volna. Nem is a társasággal volt bajom, hanem a környezettel.
Míg a mi csapatunk józan volt addig körülöttünk voltak földön csúszó partiarcok is. A legnegatívabb élmény számomra az egyik ismerősöm volt, aki hulla részegen telefonált valakivel, jobbra-balra dülöngve és lónyerítés módban nevetve. Ezen kívül még 3 alkalmat töltöttem azon a helyen, de egyik se pozitív emlék számomra. Az utolsónál döntöttem el, hogy soha többet buli.
Én magam is sokszor ledöbbenek, hogy a korosztályom milyen szintre is tud lesüllyedni egy-egy szórakozás alkalmával. Bár ilyenkor felvetődik a kérdés: ez még a szórakozás kategóriába tartozik???
Szerény véleményem szerint az már rég túl érte a a szórakozás fogalmát, hogy valaki másnap reggel arra ébred, hogy semmi emlékképe nincs az elmúlt este eseményeiről. Csak a részegen elküldött sms-k, fész illetve viber üzenetek vagy a hívásnapló elemek mesélik el mi is történhetett.
A bulikon készült képek pedig sokszor többet mondanak minden szónál.
Azt hiszem egy fiatal kamasz számára az éjszakai élet valahol 13 éves korban kezdődik, mert ilyen is van. Már sajnos létezik!! Beengedik őket a szórakozóhelyekre nagyon is tisztában azzal, hogy KISKORÚ!! De azt hiszem ezért nem a helyet kell felelősségre vonni, hanem a szülőt, aki elengedi a gyermekét pedig még a tojáshéj sem pottyant le a kicsi fenekéről.
Gyakran kapom meg azt a kérdést, hogy te nem jársz bulizni? Te nem voltál még részeg? Képzeljétek: NEM!
Én pedig erre büszke vagyok. Nem nagyon érdekel az eszem vesztett oldalam. Nem akarok a világomról sem tudva egy épület sarkában ülni vagy segíteni kidobni a taccsot a társamnak.
Nem ítélkezem csak nem értek dolgokat. Nem érte miért kell ilyen őrületesen bulizni, miért kell a föld alá leinni magunkat.
Soha nem lesz már az buli, amikor beülünk valahova, megiszunk valamit és a két lábunkon mindenre emlékezve megyünk haza?
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
