Évekre visszanyúló történet. Tele érzelmekkel. Dühvel, csalódással, küzdelemmel, vitákkal. Most, hogy eltelt 4 év lassan 5, úgy gondolom felnőtebb fejjel tisztában látom a dolgokat. Most értem el arra a pontra, hogy meg tudtam bocsátani és nem csak fejben. Békét kötni a saját démonaimmal és vele is. Nem volt egyszerű. Sokáig ültem a monitor előtt és fogtam a fejem, hogy hogyan is vágjak bele, de úgy gondoltam, hogy ha másoknak sikerült, neki is fog. Balázs érdekes és nehezen érthető személy. Sok fura párbeszédünk volt. A kívűlállók számára teljesen érthetetlen, de mi fél szavakból is értjük mit akar a másik. Ez nem szerelem és ezt nem értik meg nagyon sokan ezért sem nagyon beszélek róla. Olyan barátság ez kettőnk között, ami mély és ritka. Harcolni egymásrt és egymás ellen. Sokszor szerettem volna érteni és most ennyi idő után mindent értek. Minden kérdésemre megszületett a válasz. Magam jöttem rá. Nem kellett, hogy bármit is mondjon. Az utolsó beszélgetésünk volt a határpont. Amikor úgy búcsúztam el tőle, hogy azt éreztem ennek véget vetni. Ennek a viszálynak és engedni a saját büszkeségemből.
És hogy hogyan is kezdődött ez a folyamatos küzdelem? Szerelemmel. Egy olyan szerelemmel, ami engem nem tudott elviselni és gyors mozdulatokkal söpört el az útból ő pedig hagyta. Most jutott el a tudatáig, hogy mit is tett. Mindent egy lapra feltéve veszített el. Köztük engem is. Nincs már szerelem és én se. Ahogy ennek a kapcsolatnak vége lett kopogtatott is azon a bizonyos ajtón és nem kellett, nem kellettek szavak, tudtam miért jött. Ettől függetlenül tőle akartam hallani. Mindig is tudtam, hogy ezt Tőle fogom megtudni nem mástól. Vártam, mert azzal is tisztában voltam, hogy ez nem lesz életre szóló kapcsolat. Egy ilyen barátságot fizikailag el lehet választani, de lelkileg nem. Ezt a szálat kettőnk között csak mi vághatjuk el. Neki köszönhetem, hogy erős Nő lettem, hogy fel tudok állni egyedül is a földről és ki tudom szelektálni azokat az embereket, akiknek nincs helyük az életemben. De hogy neki van e? Nem tudom. Azt tudtam, hogy addig nem nyugodhatok, amíg meg nem bocsátok. Lesz e folytatás? Kérdéses. Kettőnkön múlik, hogy újra kezdjük e avagy sem. Egy biztos. Ő mindig is érdekes történet lesz életem lapjain. Bár sokat tépelődtem miatta mégse bánom, hogy van egy ilyen fejezetm. Mert úgy gondolom ilyennek is lenni kell.
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Az egyszerű nő pont az egyszerűsége és kiszámíthatósága miatt nem kelti fel a férfiak érdeklődését vagy legalább is a komoly szándákú érdeklődését. Fontos, hogy egy nő kicsit titokzatos és elérhetetlen legyen. Hogy minél jobban azt éreztesse egy férfival: akarom!
Ha karakán, makacs és akaratos vagy, akkor valószínűsíthető, hogy egy kicsit önfejű is lehetsz 🙂
De ez mind olyan tulajdonság, ami tovább színesítheti az életedet. Meg van ezeknek az 5 perceknek is maga varázsa 🙂 Az egyszerű, könnyen kapható nőkben nincs varázs, nincs, ami magával ragadjon, nem indul el bennem egy olyan felfokozott kíváncsiság, ami meghatározza a napjaimat.
Én egy elég karakán típus vagyok. Makacs és akaratos. De ettől függetlenül állandóan pörgős és jó kedvű a párom pedig nyugodt természet. De nagyon jól kezeli az 5 perceimet 😀
És egyébként az egyszerű könnyen kapható nőkre nehéz bukni.
Sokfélék vagyunk. Valakibe egyből bele lehet látni, valakibe meg csak később. Valaki többszörösen összetett személyiség, mint pl én, akinek a különféle élethelyzetek során más és más féle oldala kerül előtérbe, és van aki egysíkú vagy egyszerű ember. Én szeretek folyamatosan kihívást adni az embereknek. Mindig újabb és újabb részletek bontakoznak ki a maga fokozatosságával. Ezért hamar eldől, hogy ki az aki feladja és ki az aki egy idő után meg fog érteni és ismerni. Én is hasonló módon azokat a nőket kedvelem, akik “bonyolultak” összetettek, izgalmasak, szenvedélyesek, és megtudnak lepni 🙂 Aki nagyobb mélységek közepette szereti megélni az életet, mint ami általában jellemző az emberekre. Aki képes észrevenni olyan apró pillanatokat, amely mellett a legtöbb ember csak átsiklana.
Hasonlóba már nem igen hiszem, hogy fogok kerülni. Kevés ilyen ember van, mint ő.
Ő egy olyan pasi, akit először nem értesz aztán megfejted, mint egy keresztrejtvényt 😀
Ha ő nem lett volna, akkor most te sem írnál és közel sem biztos, hogy megszülettek volna benned ezek a felismerések. Hogy neki köszönheted. Én csak azt mondom, hogy neki is volt szerepe benne, az ő hatására ment végbe, de legnagyobb feladatot te magad végezted el.
Önmagadban képessé váltál a megbocsájtásra és így lelkileg is meg tudtál újulni. Már nem feszélyez és nem bizonytalanít el. A saját lelki békéd is helyrelibben és ez a fajta harmónia segíteni fog, hogy legközelebb miként tudd helyesen kezelni érzelmileg is a hasonló élethelyzeteket.