Nem minden divat divatos

Egyre apróbb és hétköznapibb dolgok válnak úgymond divattá. Néha alig kapjuk fel a fejünket és máris megint egy új dili néz velünk szembe, mi meg vagy nem tudunk mit kezdeni az egésszel vagy a megdöbbenéstől le kell üljünk.

Amikor megérkezett a Twilight hirtelen mindenki el kezdett divatból olvasni, hogy nehogy lemaradjon már ő is a sorból. Pedig nagy valószínűséggel a fele sem tetszett, amit olvasott. Csak tette, amit a többi birka is csak azért, hogy ki ne közösítsék. (Tisztelet a kivételnek!) Elment a moziba pedig lehet, hogy végig ásítozta és percenként nézte az óráját, hogy ugyan mikor lesz már vége. De menő volt, mert elolvasta és látta a filmet.
Vagy említsük például a Hana Montana és a High School Musical korszakát, amikor minden kis tini táskáján, füzetén, könyvborítóján ott mosolyogtak az akkor nagyon menő arcok és a film felirata.
Az utóbbi hamar a süllyesztőbe került, de menő volt és ennek köszönhetően menő klikkek alakultak ki az általános iskolákban.

Ma pedig mi a legnagyobb divat? Az önfotózás!
Nem értem, de tényleg, valaki próbálja meg majd velem ezt normális emberi hangnemben közölni, hogy mi olyan veszett menő azon, hogy készítek egy képet magamról vagy a tükörben, agyonszerkesztem és divatos leszek tőle.
Én értem, hogy minden amerikai sztár ezt csinálja és ezáltal egyre nagyobb tábort gyűjt az instán meg a hasonló oldalakon, de nekünk mi a valódi célunk ezzel az új trenddel?

Mi lehet az, amit el tudunk érni azáltal, hogy önfotózunk? Menők leszünk? Esetleg jobban elfogadnak, jobban szeretnek? A szeretet akkor a legnagyobb, ha minden nap kikerül egy ilyen kép a közösségi portálunkra?
Kétlem! A helyzet egyre idegesítőbb és szinte az üzenőfalam csak az önfotósokkal és kreálmányaikkal van tele.
Sokszor említettem, hogy nem értem a kortársaimat, most se tudok mást mondani. Számomra más értékek kellenek, ahhoz hogy szeressek, sokkal bensőségesebbek, komolyabbak. Fontosak azok a bizonyos belső tulajdonságok. A külső csak arra szolgál, hogy megmutassuk ápoltak vagyunk, hogy meg tudunk jelenni bármilyen eseményen vagy nyílvános helyen.
De ezzel nem sokat érhetünk el az életben maximum, ha modellek vagy címlaplányok szeretnénk lenni.
De egy munkahelyen a legfontosabb, hogy talpra esett legyél, megbízható, jól kommunikáló, türelmes és még sorolhatnám.

Tovább vittem a selfizést és arra jutottam, hogy lassan minden hétköznapi dolog, ami kap egy kis színt lassan divat lesz. Hiszen menő lehet az, ha látsz egy ismert filmet, mert ha nem, Te nem is ezen a bolygón élsz. Menő lehet egy bizonyos zenei stílus hallgatása esetleg ismerése. Menő lehet, ha olvasol, mert ha van egy ismert könyv és Te elolvastad “nagy ember” leszel.
Itt tartunk jelenleg. Trendinek kell lenni, ezt várják el a korosztályomtól, mert ha ez vagy, akkor elfogadnak és szeretnek. Szomorú!

De vajon mikor lesz menő őszintének, türelmesnek, empatikusnak, szeretetre méltónak, elfogadónak lenni? Egyáltalán ezek valah be fognak jönni a divatba vagy háttérbe szorulnak és ott is maradnak? Mindig a külső dolog fog számítani?

Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz! 
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)