Én még emlékszem. Igen, mindenre emlékszem. Van, ami már kissé kopott és zavaros, de a fejemben ott él még mindig.
Emlékszem a meleg homokra a talpam alatt a parton. Emlékszem arra a hatalmas kődarabra, amin ültünk és csak beszélgettünk. Emlékszem a házra. A takaros kis házra.
Emlékszem az angyalra a csuklómon. Emlékszem a gyertyák fényére azon az estén, a rózsaszirmokra, amik beborították a padlót és puha szőnyegként mutatták az utat.
Emlékszem minden szépre és jóra. Emlékszem a szavakra, amiknek hittem. Azokra is, amikben bíztam.
És emlékszem a napra, amikor megfordult minden.
Emlékszem, ahogy kételyek között vergődtem és a kérdések kínoztak.
Sose voltak ugyanazok, mindig más kérdések voltak.
Sötét volt és hideg. Egyszerre minden hideg lett és rideg.
Emlékszem mit tettem, emlékszem mit mondtál.
Emlékszem, hogy fájt. Neked is és Nekem is.
Nem jöttél és én már nem bírtam tovább.
Elmentem máshova, ahova Te nem jöttél utánam. De olyan érdekes volt.
A tekinteted mégis ott volt. Láttál mindent és nem tettél semmit.
De figyeltél és láttál mindent, mégsem léptél.
A lépésemet támadásnak vetted. Jogos volt.
Igen én elmentem máshova. Igen én ezzel megsebeztelek.
De tudod mi az egészben a legérdekesebb?
Én végig vártalak téged Jack!
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: