Arról már írtam, hogy milyen a kapcsolatom a főzéssel. Nem vagyok egy szakács zseni. Tegnap hulla fáradtan azon agyaltam, hogy hogyan tudnám magamat összeszedni és a háztartást kicsit jobban vezetni. Nem olyan nagy a baj, de nem vagyok megelégedve magammal.
Nem voltam soha egy elkényeztetett egyke kislány. Tőlem is elvárták azt, hogy rakjak rendet és segítsek be a ház körül. Száj húzva, de megtettem. Ez a mai napig nem változott. Utálok mosogatni! A halálom! A párom és köztem az első nagy különbség az, hogy ő szereti a rendet, én meg a káosz embere vagyok. Nő létemre nem arról vagyok híres, hogy minden makulátlan rendbe sorakozik a polcokon.
Hogyan tudnék ezen változtatni? Ma reggel rájöttem, hogy ha délutános vagyok a munkahelyen és felkelek korábban, több mindent véghez tudok vinni, mint este, totál leamortizálva. Tegnap ugyanis olyan fáradtan estem be az ajtón, hogy rendesen fájt a fáradtság. Nem bírtam rávenni magam semmire. Ma reggel persze mindent megcsináltam, de ez csak a délutános hétre vonatkozik. Hogyan tegyem meg mindezt, ha reggeles vagyok, ha mondjuk, reggel 6 órára kell majd mennem dolgozni? Nyílván mindenki azt mondja, hogy ott a délután. Igen, a délután, amiből 1 vagy másfél órát alszom, mert hajnal 4 órakor kelek. Tudom, össze kellene szednem magam és nem rinyálni. Abszolút nem rinyálok, hanem fejben azon agyalok, hogyan tudnék üde és friss maradni és a házimunkát 100% – ig elvégezni. Ugyanis a délelőttös heteken maximum a felét tudom megcsinálni.
Csodálatomat küldöm minden olyan háziasszonynak, akik erőn felül dolgoznak. Kicsi a lakás, nincs gyerekem, én nem vagyok a rend embere és mégis itt ülök és agyalok. Azt hiszem, jár a buksi simi vagy a fejbe kólintás…
Hiszem és tudom, hogy bennem nem csak egy szakács alszik marha mélyen, hanem egy szuper háziasszony is! Arra kellene rájönnöm, hogy hogyan keltsem fel őket! Odáig már eljutottam, hogy ha igazán akarom, akkor maximális munkát végzek. A koszt isteni finom, a ház meg csillog villog és nyoma sincs az általam létrejött tornádó romjainak.
Lehet most engem szapulni és kővel hajigálni, de mindenki lássa be szépen és mondja ki, bizony egy nőnek több helyen kell helytállnia és ez komoly logisztikát és erő befektetést igényel.
Nálam ott kezdődik a probléma, hogy mindig is a kisebb kupi jellemzett, hogy széthagyom a cuccaim és nem vagyok képes normálisan az időmet beosztani. Áldozatokat kellene, hogy hozzak! Oké, eddig eljutottam.
Itt a blog, ami folyamatos munkát és sok időt igényel. Erről pedig nem vagyok hajlandó lemondani, már csak azért sem, mert ide is örülök, ha nagy ritkán eljutok. Öröm a köbön, ha a facebook oldalt tudom rendesen ápolni. Szóval ott a rendes melóm, a blog és a ház. Egy napnak nekem 48 órából kellene állni, hogy utol tudjam magam érni. Ja, igen, tudom, majd ha gyerekem lesz, leszek én bajban! Nem biztos, mert addigra megtalálom mindenre a megoldást. Van még időm, hogy pontosabban fogalmazzak, éveim vannak addig.
Szóval összegezve, ez most egy kicsit személyesebb írás tőlem. Igyekszem magamon és a környezetemen keményen dolgozni, bármennyire is nem jön át eme sorokból. Százszor végig gondolom egyetlen nap leforgása alatt, hogyan tudnék hatékonyabb lenni az életben. Fiatal vagyok és még csak nem rég lettem a mélyvízbe dobva. De hiszek és bízom magamban! Ha már mások nem is, de legalább én legyek az egyetlen, aki ezt megteszi!
Nem könnyű megélni és egyszerre élni! Na meg persze valamikor szórakozni és pihenni is kellene, de nem úgy, hogy leülök 5 percre és megyek tovább.
Most megyek és megpróbálom ébresztgetni magamban a háziasszonyt és a szakácsot.
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: