Fiatalság – Miért érezik sokan, hogy nehéz?

Elég sok emberrel beszélgetek, elég sok mindenről és sok panaszt gyűjtök be. 

Mivel már úgy érzem tele a láda, ideje leírnom, hogy milyen gondolatokat osztanak meg velem mások. 

Fiatalok vagyunk, lelkesek, törekvőek, lendületesek. Teljesen másképpen látjuk a világot, mint a nálunk idősebbek. Merészebbek vagyunk, reformerek. Merünk véleményt nyilvánítani és kimondani. Lelépünk, ha nem tetszik valami, mert van erre lehetőségünk, még. 

Bár nem muszáj mindenkinek, azért sokan kipróbálják a külföldi életet. Utazunk, járjuk a világot. Fesztiválokon tombolunk. Tervezünk, párkapcsolataink komolyodnak. Homályba vesznek az őrült parti estek, ezeket felváltották a komolyabb élet gondolatai, napjai, álmatlan éjszakái. 

De vannak pillanatok, amikor komoly válságokba szenvedünk és érezzük a felnőtt élet mázsás súlyát. Azt érezzük, hogy nem akarnak minket megérteni, nem akarnak meg sem hallgatni egyszerűen nem vagyunk érdemesek arra, hogy ránk figyeljenek.  Íme a problémák, amiket a legtöbbet hallok: 

” Nem kellek sehova, mert túl fiatal vagyok és nincs még munkatapasztalatom”   

Azt hiszem ez az első és legfontosabb probléma. Ahogy elhagyják az iskolát a fiatal nebulók, elkészítik önéletrajzaikat. Frissen szerzett tudásukat pedig szeretnék mielőtt gyakorlatba fektetni. Teljesen magával ragadja őket a hév, hogy hamarosan önálló keresettel bíró felnőttek lesznek. De ez a lelkesedés hamar lelohad. Egyre csalódottabbak lesznek a fiatalok. Az interjúk során olyan kérdéseket szegeznek nekik, amiket csak munkatapasztalat árán tudnának megválaszolni. Ekkor pedig jön az elsők sokk: Nincs elég tapasztalata, nem kell! 

Ilyenkor dühösen teszik fel a kérdést: Mégis hogyan legyen, ha esélyt sem adnak??  Pontosan ezért akarnak elmenni dolgozni, mert szeretnék megtapasztalni, hogy milyen az elméleti tudást a gyakorlatba fektetni. 

“Azt hiszik, hogy mivel nincs önálló családom nincs életem.”  

Túlóra, túlóra mindenhol. Ha fiatal, ha öreg az ember, mindenki elfárad egyszer. Nincs ideje a szervezetnek regenerálódni, mert még egy kiadós alvásra sincs idő. A baráti találkozókon, a családi összejöveteleken alig mutatják magukat a fiatalok, mert dolgoznak. A sok túlóra pedig hamar elveszi a fiatal pályakezdő örömét a munkától. Szerintem meg kellene tanítani őket a munka örömére, de ez az állandó melóval nem fog sikerülni. Oké, minél több munka, annál több pénz. De hamar megtanulják, hogy azok a létfontosságú dolgok, amikre igazán vágynak nem fizethetőek meg. Ilyen egy jó alvás, egy kis én idő, együtt töltött idő a szeretteinkkel. 

” Elítélően és gúnyosan felelnek arra, ha azt mondom, hogy a hétvégén délig alszom majd”  

Egyre több embertől hallom ezt. Na meg a hozzá párosuló gúnyos választ: ” Na majd, ha gyereked lesz! ” 

Borzasztó idegesítő és lehangoló. Igen, sokaknak még nincs gyerekük, mert vagy nem szeretnének vagy nincsenek meg a kellő feltételek. Kérdem én, akkor miért ne tehetné meg? Szerintem így is elkészül majd időben az étel és tiszta lesz a ház is. Nyílván jó lenne másoknak is és valahol irigyek arra, hogy mi ezt megtehetjük. Attól, hogy családja lesz valakinek, nem kell örök életére hajnali 6 órakor kelni, hogy minden meglegyen. Nincs sehol előírva, hogy az ebédnek pontban délben kell kész lennie. Szerintem mindenki tudja, hogy milyen a családja ehhez lehetne igazítani a dolgokat. Igen, én ismerek olyan családos anyát, aki reggel 9 órakor ébred hétvégén és tökéletes családi életet él. 

Vannak még egyéb problémák is. Az idősebbek szeretnék, ha olyan lehetőségekkel is élnénk, amiket ők nem tettek meg, de nem biztos, hogy ezen lehetőségekre minden fiatal vágyik, vagy csak későbbre tervezi. Az állandó traktálás pedig a munkakapcsolat rovására is mehet akár. 

Több figyelemre lenne szüksége, a mai fiatalságnak. Kicsit jobban oda kellene figyelni a szavaikra és terveikre. Tiszteletben kellene tartani az ő döntéseiket is, nem pedig lehurrogni őket és kioktatni. Mindannyian a saját életünk kovácsai vagyunk. A társadalom pedig továbbra sem képes a meghallgatásra és a figyelemre. Ez pedig elég szomorú!

Címkék:

Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz! 

Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?

Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)

 

Tovább a blogra »