Mai rohanó világunk és a társadalom gyors alakulása, átalakulása nagyon sok embert sarkall arra, hogy ne személyes közegben, hanem az internetes piacon keressen magának társat. Lehetséges ez? Kell hozzá valami, esetleg hit? Tartósak a neten köttetett kapcsolatok?
Elég sokat tartózkodtam ezen a bizonyoson piacon. Nagyon sok féle férfi típussal találkoztam és nagyon sok féle levelet kaptam. Kevés volt, ami megfogott volna. Vágytam illetve vártam arra a bizonyos plusz tartalomra, amire azt mondhatom, hogy igen.
Egyik félnek sem könnyű ezen a területen. Kellenek bizonyos szabályok, kellenek elképzelések, hogy hatékonyabban menjen az egész kutatás. Ha nincs is külső ideál, de belső mindenképpen legyen. Elvárások, elképzelések nélkül nehéz a keresgetés.
Arra fel kell készülni, hogy új húsként fogunk a piacon szerepelni, tehát az első-két napban nagyon sok levél fog bennünket elárasztani. Ez adhat némi önbizalom löketet, de nem szabad elfelejteni, hogy mi az újdonság varázsa vagyunk. Potenciális áruk, amik vagy elkelnek, vagy nem.
Az első regisztrációim után tipikusan azon férfiak találtak meg, akiknek még sok fejlődni valójuk van, ha úgy tetszik a csajozás terén. Nagyon rámenősek voltak és semmi érdekeset nem találtam bennünk. De ez természetesen én vagyok. Nagyon régi regisztrált tagok voltak. Nem szerettem volna tudni, hogy mióta is vadásznak itt. Mindenestre, nem akartam a prédájuk lenni.
Sokaknak nem válaszoltam, mert tartalékolnom kellett a levél kerettel.
Az első és legfontosabb, hogy vannak bizony olyan oldalak, ahol ha nem vagy fizetős tag, akkor korlátozott számban írhatsz levelet egy hónapban. Erre én egy egyszerű megoldást találtam ki. Megadtam az e-mail fiókom címét. Nem a facebook idővonalamat, mert felesleges ismerősöket nem akartam gyűjtögetni, utána meg kerülgetni őket, majd végül sunyi és alattomos módon törölni az egyéneket.
Az e-mail sokkal egyszerűbbnek tűnt és én használom is. Ennek van egy bizonyos varázsa és sokkal bővebb levelezést lehet folytatni ez által, mint egy kis chat ablakban.
Sokan végső elkeseredésükben regisztrálnak, mert nem találnak más megoldást. Ez nem szégyen, nem baj, ha itt keresgetünk. A nagy, mindent elsöprő szerelem még itt bekopogtathat. Bár tény és való, hogy a neten sok veszély leselkedhet ránk, azért annyira paranoiásnak nem kell lenni. Adni kell egy esélyt ennek az opciónak is. Én adtam és nem bántam meg. Az interneten rám találó férfi éppen a konyhánkba alkot egy izzósort, hogy jól lássak főzés vagy mosogatás közben. 🙂
Vannak, akik egyenesen rettegnek ettől a lehetőségtől, mert félnek a perverzektől. Megnyugtatom őket, hogy ha nem is perverzek, de a rögtön tárgyra térők sokan vannak. Őket egy egyszerű likvidáló levéllel vagy nem válaszolással ki lehet iktatni. Volt olyan, aki fényévekkel volt idősebb nálam. Olyan ígéreteket írt, hogy nem tudtam mire vélni a levelet. Megköszöntem a sorokat és finoman nemet mondtam, majd tovább léptem.
Ha netalán mégis a netes társkeresőzés mellett döntünk, akkor javasolnám a komolyabb oldalak felkeresését és az oda való regisztrációt. Van pár igényes és komoly oldal, ahol hatékonyan lehet keresgélni.
De első sorban tényleg tisztázni kell magunkban, hogy mit szeretnénk, hogyan szeretnénk és, milyen elképzelésünk van. Illetve lehet ötlet börzézni ismerősöktől, barátoktól, akik már kipróbálták vagy ott találták meg szerelmet.
Nem bűn és nem szégyen. Ma már ez is egy elfogadható dolog, amit több ezer ember használ.
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: