Nagyon sokat rohanunk, dolgozunk otthon és a munkahelyen. A televíziós műsorok, főleg a filmek vetítik le sokszor elénk azt a képet, hogy milyen jó is magunkkal törődni. Hosszan tusolni, újságot vagy könyvet olvasni, megnézni egy filmet vagy sorozatot. Kicsit rendezkedni a lakásban. Oké. De mikor is jön már el ez a bizonyos én idő?
Igazából nem csak egyetlen órára vagy pár órára kellene eljönnie ahhoz, hogy maximálisan feltöltődjünk. Egy egész napot kellene eltöltenünk saját magunkkal, hogy kipihentnek érezzük magunkat.
Főleg nőként nehéz ezt megvalósítani, de ha tévedek, akkor a kedves urak szóljanak nyugodtan.
Nőként nem csak a munkahelyen, de otthon is el kell végezzük a feladatainkat, mert sokszor mutatja az ábra, hogy ha mi nem csinálunk semmit, akkor estére a káosz uralkodik el a lakás felett.
Ha szabad ilyet mondani én is a modern nők táborát erősítem, miszerint nem élek abban a hipotézisben, hogy a nőnek a konyhában van a helye és az urát kell teljes körűen kiszolgálnia.
Én ama perverz világban élek, ahol elvárom, hogy néha a párom besegítsen a házimunkába. Nem kell helyettem mindent elvégeznie, de ha egy kicsi terhet levesz a vállamról, azért nagyon hálás tudok lenni.
Valljuk be, néha nem látjuk a végét az ördögi körnek. Nincs is. Nekünk kell megálljt parancsolni. Kell igenis egy nap, amikor nem a napi menün, a teli szennyes kosáron és a mosatlanon jár az agyunk. Nem szemezünk a vasalatlan ruhákkal és filozofálgatunk azon, hogy mégis melyik a fontosabb, melyik az elhanyagolható kategória.
Biztosítsunk magunknak egy napot, amikor nem foglalkozunk semmivel. Ahhoz, hogy békében és harmóniában tudjunk élni kell az a bizonyos egy nap, amikor kapcsolatban élünk saját magunkkal. Igen, kicsit ápoljuk a lelkünket, pihentetjük a megfáradt testet és elmét.
A másokkal való viszonyunk ugyanis nagyban függ, a saját magunkkal fen tartott kapcsolattól is. Tetszik, nem tetszik, ez így van. Ha mi nem vagyunk békében magunkkal, akkor az a társas kapcsolatainkon is eléggé meglátszik. Türelmetlenek, mogorvák, ingerültek leszünk másokkal. Ezért fontos, hogy legalább egy napot vagy egész délutánt heti egyszer magunkra áldozzunk.
Néhány tipp a megfelelő kikapcsolódáshoz:
Séta!
Egyedül vagy akár zenét hallgatva utcán, parkban vagy egy tóparton. Nem kell a természetben gyönyörködni, hogy “jééé, ott egy szép madár” egyszerűen csak a lakásban kell hagyni a gondokat, a lelkünk kezét megfogni és sétálni egy nagyot vele.
Olvassunk minél többet!
Az olvasás jót tesz az elmének. Egy másik világba is csöppenhetünk, másik szerepet is felvehetünk, de akár másképp is szemlélhetjük a világot vele. Plusz egy adalék, egy nagy forró tea, bor vagy kakaó.
Nézzünk filmeket!
Nagyon sokat tervezzük, hogy ezt meg ezt megnézem, aztán valahogy mégis csak lecsúszunk róla. Legyen akkor egy film vagy sorozat maraton délután, amikor egy nagy tál popcornnal a tv vagy számítógép előtt pihenünk és szórakozunk.
Fussunk össze a rég nem látott barátokkal!
Ne beszéljünk a munkáról csak csupa olyan dologról, ami vidám és pozitív. Bár a negatív dolgok is hozzájárulnak az életünkhöz, nem kell, hogy állandóan a sarkunkban lihegjenek! Hagyjuk néha egy kicsit magukra, mi pedig meneküljünk előlük egy moziba, kávézóba vagy színházi előadásokra másokkal.
Összegezve, mindegy, hogy milyen kikapcsolódási formát választasz a lényeg, hogy szánj magadra minden héten egy kis időt. Hidd el, nagyobb szükség van rá, mint bármi másra, ahhoz hogy teljesíteni tudj és kiegyensúlyozott maradj.
Tereld el a lelked és az elméd a nyugalom szigetére és élvezd maximálisan!
Sok sikert és jó pihenést!
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: