Tegnap az ország tanárai, diákjai és mindenki, aki együtt érzett kockás inget öltött, így demonstrálva a pedagógusok helyzete mellett.
A tanárok nem kócosak, nem borotválatlanok és nem járnak folyton kockás ingben. Egyesek szerint ez a megfelelő leírás rájuk. Így ők úgy döntöttek, hogy a saját fegyverét fordítják ellene. A diákok pedig teljes mellszélességgel és kockás ingben álltak tanáraik mellé.
Nem csak ők, hanem mi bloggerek is kiálltunk értük:
Adri, a megvalósítás blog bloggere:
Az első iskolámban 10 évig tanultam: a szentendrei Rákócziban. Itt szerettem meg az olvasást, mert egyszer egy magyartanárunknak jó ötlete támadt, és azt olvashattunk, amit akartunk: csak olvassuk el és tartsunk belőle kiselőadást. A második iskolámat már megszüntették – szomorú történet. Pedig ott, a Külvárosi Tankörben szinte az életemet mentették meg. Az egyik legjelentősebb emlékem, amikor a lépcsőházban zokogtam, a magyartanár meghallotta, odajött és egyszerűen csak átölelt – elmondhatatlanul sokat jelentett nekem. Anyósom általános iskolai magyar-történelem tanár, most ment (vagyis inkább menekült) nyugdíjba. Továbbá hamarosan itt az ideje, hogy gyermekeink legyenek. Márpedig a gyermekeink a jövő. Fontosak a körülmények.
A Wikka blog bloggere, Viki:
Debrecen-könnyűipari Szakközép és Speciális Szakiskola. Nos, nagyon sokat köszönhetek annak az iskolának, mert nagyon sok spirituális beállítottságú tanárt ismertem meg és nagyon sokat tanultam tőlük, lelki dogokat. Ki is emelnék egy tanárnőt, aki bár hivatalosan sosem volt tanárnő, hanem rendszergazda, de az informatikát tanította még szakmunkásba, neki rengeteget köszönhetek, meditációkra, mantrákra invitált és a mai napig, ha van időm szoktam menni a mantra meditációira. Egyszer egy ilyen alkalomkor, sírva hálálkodtam neki és megköszöntem mindent, amit kaptam tőle. Nem mellesleg, ő is blogol és a felsorolt blog listámon meglehet lesni “Tanárnő” blogját is Aranytükör néven.
A Pink anyu blog bloggere, Ilona pedig egy teljes bejegyzést szánt a kedvenc tanárnőjének, Zsuzsa néninek.
Én magam is kockásingben álltam ki a tanáraim mellett, akiknek hálával tartozom:
Nem mehetek el mellette. Az iskoláimnak és a tanáraimnak köszönhetem, hogy az lehetek, aki vagyok.
Emberséget tanultam, megértést és tiszteletet! A giminek köszönhetően találtam meg az életem legfontosabb értelmét, abban az időben fogadtam örök hűséget a billentyűzetnek és a könyveknek.
Éljenek a régi tanáraim, köztük az általános iskolás osztályfőnököm és a gimis magyar tanárom!!!
A tanárok a jövő nemzedékét nevelik. Megérdemlik a megbecsülést és tiszteletet, meg azt a bánásmódot, amiben egy tanárnak részesülnie kell. Ők azért állnak mind a táblák előtt mindennap, hogy a tudásukat átadják a mi gyerekeinknek.
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek