A Nők Lapja oldalán olvastam egy cikket. Eléggé felszaladt bennem a pumpa, ahogyan a nyilatkozatokat olvastam. Na most akkor hogy is legyen, ha én férjhez megyek? Elvesztem az identitásom? Valóban megszűnök, mint önálló nő létezni?
Kép forrása: https://wall.alphacoders.com
Először is szeretném leszögezni, hogy mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy a nagy nap után, hogyan is vegye fel a férje nevét. Legyen az kötőjellel, hogy felveszi a férje, de megtartja a saját nevét, legyen az a hagyományos “né” végződésű vagy más egyéb formátum, amit enged a szabály.
Én magam is éppen ennek a küszöbén állok és bizony én már döntöttem. Én felveszem Szépszemű nevét és “né” leszek. Viszont kikérem magamnak, hogy ezáltal sutba dobom az önálló női mivoltomat.
Mert megint miről is akar igazából szólni a történet? A divatról, hogy már abból is trendet csinálnak, hogy hogyan kell felvenni a férjünk nevét. Akkor kérdem én, hogy hol is van az önálló szabad akarat, ha egyesek csak divatból lesznek azok, akik?
Ez egy olyan döntés, ami akár életünk végéig is szólhat és, ha én csak a saját és a Szépszemű vezetéknevére gondolok, hát nem hangzik valami jól a kettő együtt. Külön-külön viszont szép. Sőt, én azért szeretnék “né” lenni, mert talán annak lenne a legszebb hangzása és azt esne a legjobban használni.
Attól, hogy “né” -re fog végződni a nevem még én önmagam maradok és nem rendelem magam alá az életem párjának.
Ami pedig a HR-s leányzó véleményét illet…
„Egy fejvadász ismerősöm fejtegette nemrég, hogy kimentek a divatból a »-né«-k. Mondhatni betokosodott, öreg tyúknak gondolják azt, akiben szemernyi önállóság sincs, ezért bújik a férje neve mögé. Picit meghökkentem, mondtam neki, hogy régen csak így lehetett hordani az asszonynevet, lassan változott meg a lehetőség. Azt válaszolta, hogy ő mint HR-es olyan őskövülettel szóba sem áll, aki még időszámításunk előtt ment férjhez. Szerinte az XY-nék már csak azért is kerülendők, mert biztos van vagy egy tucat gyerekük, és az problémás. Szerinte tipikus ősanya az, aki beéri az otthoni házitündérkedéssel, és még a saját nevét se vállalja.”
/ Nők Lapja Café/
Kép forrása: https://wall.alphacoders.com
Nos, én azt gondolom, hogy attól mert valakinek “né” végződésű a neve még nem biztos, hogy egy rakás gyerekkel rendelkező, ősanyáról beszélünk. Szomorú volt találkoznom ezzel a véleménnyel és, hogy a neve miatt valakit ezért nem hívnak be állásinterjúra, nemhogy dolgozni. Előítéletnek hívják ezt a helyzetet. Szép egy társadalomban élünk mondhatom.
Így is görcsölnek eleget nők az életben, hagy ne kelljen már a nevük miatt is görcsösen gondolkodniuk. Ne kelljen már súlyos következményeknek követni a névválasztásukat. Ne csináljunk már ebből is elfogadható és nem elfogadható trendet.
Én azt tanácsolnám, hogy mindenki döntsön a saját belátása szerint. Mindenki szerepeljen a házasságkötés után olyan néven, ahogyan neki jól esik. Tojni kell a mások véleményére. Ne hagyd, hogy olyan névre beszéljenek rá, amit te nem akarsz. Elvégre neked kell egy életen át ezen a néven élni és nem nekik.
HA meg akarod tartani a neved, akkor tartsd meg, ha nem az sem baj. Nem leszel a férjed tulajdona attól, mert felveszed a nevét. Ugyanúgy egy önálló személyiségű nő maradsz. A gondolkodásod nem fog változni csak a neved.
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: