Én magam is megnéztem a földi gyerek pár perces videóját, ami elárasztotta nem rég az internetet, főleg a nyírség területén. Magam is szabolcsi vagyok és sírva röhögtem a vicceken. Bár nem mindenki örült a dolognak, sokan sértésnek vették. Szerintem meg nem értették meg a stand up lényegét!
Mi szabolcsiak tényleg furán beszélünk, de szerintem minden térségnek megvan a maga nyelvezete és szleng dumája. Ez a fiatalember kiállt a színpadra öregbítve ezzel a megye hírnevét és bemutatta a maga módján, hogy milyenek is vagyunk mi, szabolcsiak.
Bár én nem falun nőttem fel, hanem Nyíregyházán, mégis hosszú időket töltöttem falun a nagyszüleimnél az iskolai szünetekben. A falusi élet pedig valóban nagyban különbözik a várositól.
Kép forrás: jegy.hu
A stand up lényege, hogy kicsit felnagyítja a dolgokat ahhoz, hogy egy jól csattanó humor születhessen belőle. Ezen a felnagyított, csattanós humoron akadt fel a szabolcsi nép egy része. Viszont annyira meg szerintem nem áll messze a valóságtól. Szeretnék megosztani egy édes kis szöveget rólunk, amit szabolcsiakról írtak:
“Nincs metrónk, repterünk, nincsenek nagy
irodaházak, bevásárló központok és nem
hozzánk települnek a nagyvállalatok.
Nincs munkalehetőség és az életszínvonal is
alacsony.
Sokan még nem voltak a fővárosban, nem látták a Balatont.
Az országimázst leszarjuk, mert nincs időnk
foglalkozni vele… a mindennapi megélhetésért
küzdünk!
Nálunk él az ország “kisebbségének” 70% – a.
Itt élünk a világ végén, a Túró Rudi és almafák földjén.
Az ország legtöbb “aó” betűjét használjuk, és
a legszebb nyelvet beszéljük,még a Pesti
ember sem érti minden szavunk.
Rajtam kívül még több ezren tudják, mire
gondolok, amikor azt mondom, “törtpaszuly” vagy “jösztök?”
Szeretem a déli harangszót, mert jön az
ebéd,a szatmári szilvapálinkát,mert megbutít.
A kocsmák száma megelőzi az országos
átlagot, és nem örülök, hogyha a turisták
összekeverik a Szabolcsiakat a bunkó parasztokkal.
Italozásban mi vagyunk a császárok és igenis
a szatmári menyecskék a legszebbek.
Szabolcs megye én így szeretlek! “
Talán ez a pár sor elmondja, hogy milyen is az élet nálunk. Nyíregyháza belvárosában minden második embernek köszönsz, mert ismered látásból, a szomszédból, óvodából, iskolából, rendezvényekről. Minden pletykát ismersz, a boltos és a trafikos is messziről köszön. Amikor haza térsz, örülnek neked és indul a hír, hogy a városban vagy, mert láttak a vasútállomáson, a 6-s buszon és, ahol én felnőttem, Örökösföldön.
Kép forrása: boon.hu
Innen jöttem, itt nőttem fel! Örökösföld 🙂
(egyszer kiírtam a blog facebook oldalára, hogy indulok haza. fél óra múlva már hívott faluról a nagymamám, hogy alig várja, hogy haza érjek 😀 rekord idő alatt ment a hírt, hogy úton vagyok )
A disznóvágás tényleg nagy buli nálunk és rendesen csordogál a pálinka. Az egész utcát belengi a főtt malac hús illata, ami üstben fő. Lefedett raklapokon sorakoznak a malac részei és belsőségei, hallod a nejlon zacskó reccsenését, ami elnyeli magában a részeket. A hurkát már a teknőben, kis kanállal eszed, mielőtt betöltenék. Ezt az érzés pedig semmi nem adja vissza.
20 évesen, bár még egy csirke torkát nem vágtad el, de már annyiszor láttad nagymamád technikáját, hogy meg se kottyan a helyére beállni.
Szóval igen, valahogy így nézünk ki mi Szabolcsiak. Ez a fiú pedig a büszkeségünk, mert ad egy kis hírt, egy kis betekintést rólunk. Kedvesek és vendégszeretőek vagyunk. A vendég nálunk degeszre eszi és issza magát. Tolakodásnak tűnhet, pedig nem az.
Büszke vagyok arra, hogy honnan jöttem! Büszke vagyok Szabolcsra és Pólyán Józsefre! Hajrá! Éljenek a Szabolcsiak!
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: