Éppen a hét fáradalmait kipihenve csalinkáztam az interneten, amikor megakadt a szemem egy címen. A cím pár szava mélyen a gondolataimba és a jelenleg kusza lelki világom legmélyére dobott. Megmártózva mindezekben tűnődve bámultam bele a félhomályba, ami most körül ölel. A gondolatmenetemet pedig itt folytatom…
Kép forrása: https://www.pexels.com
Írtam már arról, hogy mennyi önsegítő könyv került már a piacra, amik elméletileg értünk vannak. Neve nincs írók könyveinek hada sorakoznak fel előttünk a polcon, minél hangzatosabb címekkel. Egy megsebzett, vérző lelkű emberre várva, aki a saját maga csapdájának legsötétebb bugyrában ücsörög éppen. Igen, az ilyen emberek kapóra jönnek. Besétálnak búskomor arccal és a címen fennakadva, segítséget remélve megvásárolja. Várja tőle a csodát, a menekvést, a segítséget.
Ahogyan egy pszichológus, úgy egy adott könyv sem fogja megoldani a problémáinkat helyettünk. Ezt már most az elején szögezzük le és tegyük tisztába. Irányt mutathat maximum, de ne reméljük, hogy gyökeresen megváltozik az életünk, csak elindíthat bennünk egy folyamatot.
A legtöbben ugyanis majdnem ugyanazokra a problémákra keressük a megfelelő receptet. Megbocsátás, szerelmi bánat, összetört szív, gyász, veszteség.
El kell áruljam már századjára, hogy a menekülés kulcsa a pokolból nálunk vagy pontosabban bennünk van. Mindegy hány könyvet falunk fel, hány előadáson veszünk részt, ha nem indul el bennünk semmi, akkor ugyanúgy leharcolt lélekkel élhetjük tovább a napjainkat.
Igazából nincsen tökéletes recept semmire, mert egyéniségek vagyunk, más-más személyiséggel rendelkezünk, így egy jól bevált recept nem hat mindenkinél. Persze nyugodtan elfogyaszthatjuk a ötszázadik ” tippek a megbocsátásra, talpra állásra, boldogságra” cikket, könyvet, de tudatosítani kell belső önmagunkkal, hogy ez édes kevés a totális változáshoz.
Először is fel kell dolgozni magát a negatív helyzetet, majd az olvasottakat. Ezeket összeadva kicsit mélyen magunkba kell tekinteni és felelősséget vállalni a saját hibánkért. Igen, mert bármi történik is velünk, ami negatív, mi is a részesei, hibás részei vagyunk. El kell fogadni, ha tetszik, ha nem.
Megbocsátani ugyanis nem könnyű. Vegyük ezt először. A megbocsátás tényleg művészet. Nem megy egyről a kettőre, akár évekig is elhúzódhat és nem azért, mert az egyén haragtartó. Egyszerűen csak olyan mélyre gyökereznek a sebek, hogy időbe telik a gyógyulás. Megbocsátani pedig akkor tudunk, ha először a saját hibánkért is megbocsátunk magunknak.
A szakítás sem az a dolog itt az életben, amit csak úgy fel lehet dolgozni. A szakítással együtt jár a veszteség is, hiszen egy ember távozik az életünkből és az ő távozását valamilyen szempontból meg kell gyászolni. Meg kell gyászolni az elvesztett társat, a szép emlékeket, az együtt töltött időt. Ez pedig nehéz főleg, ha éveken át tartott ez a kapcsolat.
Vehetsz könyvet, olvashatsz cikket, de rajtad múlik meddig úszkálsz a könnyeidben és a lelki sebeid vérében. De döntöd el, hogy mikor és hogyan tovább!!
Kép forrása: https://www.pexels.com
Én is olvasok pszichológiai témájú könyveket. Jelenleg Csernus Imre új könyvének sorait falom illetve falnám, ha lenne rá végre időm. Nagyon sokféle ilyen témájú könyv sorakozik a polcomon és mind hozzájárult a fejlődésemhez vagy az útmutatáshoz. Ha válságban vagyok, soha nem kezdem el az írásos megoldást kutatni. Mindig előveszem a szilánkokat, amik éppen mardosnak, és alaposan szemügyre veszem őket.
Tudom, hogy unalmas már ez a lemez, de le kell játszani újra és újra, hogy megértsék az emberek. Ezzel is egyfajta segítséget szeretnék nyújtani, hogy boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.
Szeretném, ha többet mosolyognánk, nevetnénk, türelmesebbek lennénk egymással. A munkám során ugyanis annyi mogorva, megkeseredett embert látok, akik a magas c-ről indítva, habzó szájjal esnek neki társaiknak. Tudom, hogy nem az éppen aktuális harag szól belőle, hanem maga az élet és szilánkokkal teli lélek.
Mindenkinek azt kívánom, hogy találjon rá az útra és leljen rá a lelki boldogságára! Kitartást emberek! Mind lehetünk győztesek!
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: