Nem rég értünk haza egy érdekes blogger konferenciáról, ahol zömével a Z generációban rejlő lehetőségekről beszéltek. Én még az Y-t erősítem, de utánam egy teljesen új, már az online generációnként emlegetett emberek jönnek. Na de, mit is várnak tőlük most az online és a való világban.
Nagyon érdekesek voltak az előadások. Volt, amit feszült figyelemmel hallgattam, volt amiből pedig pár képkocka kimaradt, mert fejben teljesen tovább vittem egy-egy elhangzott mondatot. A kocsiban pedig kiszakadt belőlem mindaz, amit megfogalmaztam.
A Z generáció valóban a jövő generációja és tényleg tartogat magában lehetőségeket, mert nagyon kreatívak és ezt nem félnek a nagyvilágnak megmutatni.
Kép forrása: pexels.com
Első sorban, amit elvárnak tőlük az online térben, hogy legyenek mindig jelen. A telefont pedig hű társuknak tekintsék ugyanis, ha valamit nem osztanak meg az életükből az ténylegesen meg nem történtnek számít. Lőjenek szelfiket, osszák meg, hogy éppen hol vannak és mit csinálnak, tehát teperjenek keményen a különböző közösségi oldalakon. Bloggerként természetesen fontos jelen lenni és minél több platformon vagyunk jelen annál jobb. De! A valóságtól akkor sem szabad elszakadnunk. Az elhangzott mondatok és tanácsok alapján viszont azt vontam le, hogy a való világ és az online élet között egyre csak halványul az a bizonyos mezsgye. A Z generáció lassan már csak testben lesz jelen mellettünk, lélekben és szellemileg egy teljesen más dimenzióban tölti majd el a nap 24 óráját.
Kicsit kitérve arra, hogy a telefon legyen a hűséges társunk. Ezen a mondaton eléggé felszaladt a szemöldököm és az agyamban is felment a pumpa. A telefon ugyanis csupán egy tárgy, egy eszköz, amellyel képesek vagyunk sok mindent elérni. Emberként szükségünk van testi kontaktusra, érintésekre, ugyanis ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk ember társainkhoz és nem utolsó sorban fontos a lelki egészségünk szempontjából.
A hospitalizáció jutott erről az eszembe, amit még pár éve tanultam pszichológiából. A lényege, hogy az ember személyes kapcsolat és az érintések hiányában lelkileg megbetegszik, amik később fizikális tüneteket is mutatnak majd az egyénen.
Nem elég depressziós még az ország így ki kell nevelni ezek szerint egy egész generációt, ami majd az lesz.
Kép forrása: pexels.com
Maga a rendezvény nagyon tetszett és tényleg érdekfeszítő előadásokat hallgathattunk végig. Csupán volt egy rész, amivel képtelen vagyok egyet érteni. Igen tudom, hogy nagyon csábító a hírnév, a magas kattintási arány és a sok követő, akik ” szeretnek”, de a valódi életemet ennek oltárán én nem szándékozom feláldozni.
Nem csak blogger vagyok, de egy magán ember is, akinek van állása, tehát nem főállásban űzöm az írást, így képtelen vagyok arra, hogy állandóan jelen legyek és a telefonomat nyomkodjam. Nem szeretek itt meg ott pózolni és minden részletet megosztani az életemből és ez így is fog maradni. Természetesen, aki a másik oldalt élvezi, annak mindez szíve joga én nem ítélkezem csupán féltem az utánam következőket. A rivaldafény mindig csábító lesz, de nem csak a mennyei manna, hanem a pokol is vár ránk ott, amivel meg kell tudni birkózni.
Felvetődik a kérdés ezek után: Vajon mindezek fényében képes lesz ez a generáció arra, hogy mindezt ép lélekkel túlélje? Vagy belebetegszik és egy olyan mókuskerékbe kerül, amiből képtele
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: