Az én drága Karinám, akiről már annyit olvashattatok ismét áldását adta, hogy megírjam újabb történetét.
Mint tudjuk, 1 év “mozgalmas” szingli élet után rátalált a szerelem Kristóf személyében, aki azt a férfit testesíti meg, aki képes volt elfogadni, hogy Karina egy független, magabiztos, céltudatos nő, aki nem szereti, ha másra van utalva. Saját gondolatai és elvárásai vannak, pozitív látásmóddal él és tudatosan gondolkozik az életéről. Nem hoz megfontolatlan döntéseket, mindent alaposan átgondol. Őt így kell elfogadni és szeretni. Kristóf pedig így is tesz.
Egyik nap telefonon beszélgettünk, amikor barátnőm megemlítette, hogy volt egy komolyabb beszélgetésük, ami az összeköltözésről szólt. Természtesen egyelőre csak beszéd téma, hiszen nincsenek meg a feltételek, hogy közös otthonba költözzenek. Kristóf még javában állást keres, pontosabban egy jobbat, Karina pedig még a szomszéd városban van, ahol el kezdett egy új szakmát tanulni és diákmunkásként az egyik gyárban dolgozik. Bár megoldható lenne valamennyire a dolog, azok a piszkos anyagiak még mindig útban vannak. Kicsit hamarnak gondoltam ezt a beszéd témát, de hát ki vagyok én, hogy ítélkezzek. Inkább azon kezdtem el vacilálni, hogy van e pontos időmeghatározás arra, hogy mikor is érdemes valakivel egyfedél alá költözni.
Szóval adott egy pár, most nem Karina vagy Kristóf. Egy random párocska, akik ugyanolyan megértésben és szeretetben élnek, mint a barátnőmék.
Egy szép madárcsicsergős napon az egyik fél feldobja: mit szólnál a közös élethez?
Az első a hova kérdése. Mert hát azért mégsem mindegy, hogy milyen lesz az első közös otthon. Egy putri vagy egy édes kis kuckó. Fontos, hogy jó környéken legyen, hogy a legfontosabb dolgok, mint például az orvosi rendelő, közért, gyógyszertár, fodrászat, szabóság, posta helyben legyen, hogy ne kelljen “kilométereket” menni érte. Parkolás szempontjából is megfelelő, ne kelljen körözni helyért vagy ne forduljon elő az, hogy lehetetlenség a saját otthonom megközelítése.
A másik szempont az anyagiak. Fel kell mérni, hogy kinek van megtakarított pénze, az mennyi, hogy kinek van állása, hogy abból a fizetésből ki tudnak e jönni egy hónapban. A lakás miatt is nézni kell, hiszen nem mindegy, hogy mennyit is fizetek havonta az albérletre.
Na, és persze a legfontosabb: készen áll a kapcsolatunk erre? Vajon tisztában vagyunk e már azzal, hogy ismerjük a másik minden különös szokását, rigolyáját, el tudjuk e ezeket fogadni mindennap? El tudjuk fogadni, hogy száz pohárból iszik, hogy egy kicsit kupis, hogy a fogkrémre sose csavarja rá a kupakot, hogy nem mindig mosogat, hogy nem a legjobb a főző tudománya?
Mi van az idővel? Vagyunk már annyi ideje együtt, hogy meg tudjuk lépni ezt a dolgot?
Ezek nagyon fontos álláspontok és kérdések, amiket jó lenne megfontolni egy összeköltözés előtt. Sajnos kemény pénzbe kerül mire berendezkedünk.
Mind tudjuk, hogy ha be is van bútorozva a lakás, akkor sem biztos, hogy mindenünk megvan. Kellhetnek majd polcok, edények, tányérok, tisztítószerek, fűszerek, törölközők, ágyneműk, ágyneműhuzatok, ruhaszárító, takarító alkalmatosságok. Ezek pedig mind-mind drága mulatságnak számítanak. Persze le kell vadászni a legjobb helyeket, ahol mindezekhez olcsón hozzájuthatunk.
Sokan stagnálnak most ennél a témánál, sokak tárgyalják meg most éppen, hogy mint legyen, ahogyan Karináék is, aztán repül a kérdés: Mikor költözünk?
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: