Hányan vagyunk, akik kutatják a hosszú kapcsolat titkát? Hányan olvastunk már ” önsegítő” könyveket keresve benne a válaszokat, a megoldásokat és a praktikákat?
Sokan!
Mindannyian várunk arra a személyre, akitől megborzongunk még a nyugalmasabb idők eljöttével is.
Amikor elkezdődik egy kapcsolat a szerelem lángja ezer fokon ég, a rózsaszín köd mindent beborít és szebbé varászol. Boldogok vagyunk. De a boldogság mellett ott a félelem, hogy vajon mégis meddig tart majd ez az eufórikus állapot?
Rettegünk a szürke hétköznapoktól, attól a bizonyos megszokástól, amiről szinte csak rosszat hall az ember.
De miért kellene a megszokásnak a kapcsolat mumusának lennie?
Volt egy házaspár, akik a humorra esküdtek. A humor nagyszerű társ. De nem elég egy tartós kapcsolathoz.
Ahhoz, hogy valaki a társunk legyen, az egyenrangú partnerünk, azért dolgozni kell. Kőkeményen MINDEN NAP! Tisztelni kell egymásban az embert, a férfit, a nőt. Meg kell hallgatni még akkor is ha kínai vagy ha nem érdekel a másik mondandója. Fontos, hogy a kedvesünk lássa ,érdekel, hogy mi van vele, mit gondol és legfőképpen, mit érez.
Tiszteletben kell tartanunk azt, hogy néha magányra vagy egy kis szabadságra vágyik. Nem az a kötődés, hogy folyamatosan a nyakába csimpaszkodunk. Az igazi kötődés belülről jön és nem kívülről.
A terveiben, álmaiban igyekezzünk támogatni. Türelmesnek kell lenni mégha néha nehéz is. Nem borulhatunk ki állandóan. Néha csak venni kell egy mély levegőt és 10-ig elszámolni. Azonnal nem lesz olyan sötét a kép, mint amilyennek látszik.
Meg kell tanulni vitatkozni, hogy ne legyenek veszekedések. Mert a kettő között van egy kis különbség.
A facebook üzenőfalán megélt szerelem sokat elárul egy kapcsolatról. Amikor egy pár folyamatos szerelmi vallomásokat oszt meg egymás felé a másik idővonalán, az csak a kifelé mutogatás. Belül pedig nem biztos, hogy minden baba rózsazsín, sőt talán elég beborult az ég.
Egy kapcsolatnak zárt ajtók mögött kell zajlania. Nincs azzal semmi gond, ha egy-egy közös pillanatot fotó formájában megosztunk, de ne minden másodpercben.
Nem az üzifalon lévő “szeretlek” szó az, amitől eljön a nagy nap!!!
Akik évek óta együtt vannak megvan a közös saját titkuk, hogy mitől is ég még annyira köztük az a vibráló szerelem. Mindenkinek más és más recept jött be. A megoldás mindig ott van a párunkban, magunkban, a kapcsolatunkban.
Fontosak a közös tevékenységek, érdeklődések és nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a kezdeti randizós időszakot sem szabad elhanyagolni. Az apró meglepetéseknek, szép üzeneteknek sem kell halálos ítéletet mondani egy bizonyos idő után. Ezek nem csak az udvarlás eszközei, hanem a kapcsolat fentartásához is szükségesek.
Ha ügyesek vagyunk, bátrak, kitartóak egy nap eljön az a bizonyos nap, az a nap, amikor az örökkön örökké elhangzik egy eskü formájában 🙂 Addig pedig dolgozunk és persze utána is!
Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz!
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)
Anyuka kint a konyhában főz, a gyerekekkel foglalkozik. Apuka bent a szobában nézi a meccset, és kikiabál, hogy mikor lesz kész a kaja. Anyuka azt se tudja, hogy mivel foglalkozzon, és önmagára sem jutott még ideje. A másik verzióban anyuka szintén szorgoskodik, apuka meg pötyög a gép előtt, nem lehet a gép elől felállítani. Aztán apuka bemegy a szobába meccset nézni, anyuka meg a helyére ül és ő kezd el pötyögni, csetelni, lájkolgatni, aztán megint szorgoskodik, foglalkozik a gyerekekkel, és így élik a szép sablonos, megszokásokkal teli életüket.
A helyzet pedig nem változik a jó irányba inkább egyre jobban süllyed lefele. Ai pedig még inkább szoorú, hogy a HÁZAS emberek is sokszor a közösségi oldalon élik a kettejük kapcsoltát.
Azt hiszem ez az a pont, amit nem fogok tudni megérteni…
A facebook arra lett “jó”, hogy egy virtuális világban alakítsanak ki maguknak egyfajta életmódot és mindig a külső megerősítésre támaszkodnak, ahelyett, hogy ez belülről jönne, önmagukból. Ennek eredményeképpen nem is képesek felvállalni önmagukat. Azonban mit is lehetne elvárni egy olyan generációtól, amely még egyáltalán nem érzi a felelősségvállalás súlyát és így a párkapcsolat is csak időszakosan van jelen. Ehhez először fel kell nőniük, rendbe kell tenniük önmagukat és utána beszélhetünk bármilyen más komoly dologról.