Szeptembertől 4 óra, de mi lesz majd tovább?

Már nem tudom hanyaggyára hallom a hírekben, hanyaggyára olvasom a neten, hogy szeptembertől az 1-2. osztályos tanulóknak csökkenteni szeretnék az óraszámaikat. A kezdeményezés jó abból a szempontból, hogy a kicsik válláról szeretnének terheket levenni. Oké! De lehet, hogy nem ez lesz a megfelelő megoldás. 

Kép forrása: https://www.pexels.com

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az óvoda utáni iskola iszonyatosan megterhel egyes gyerekeket. Többet kell figyelni, 45 percen keresztül csendben és fegyelmezetten kell ülni egy kényelmetlen pad mögötti, még kényelmetlenebb székben. A játék idő valamikor az iskolai szünetekben és az udvaron való levegőztetés idejében valósítható meg, ami egy friss kis diák számára furcsa, értehetetlen és nehéz. Eddigi napjai ugyanis 100%-ban a játékkal teltek. Jó persze ott vannak a foglalkozások és a sport, de az iskola akkor is más. Pláne, ha a déli alvásnak is hirtelen vége szakad. Ebéd után udvar, majd a tanulás folytatása következik. Megterhelő és hirtelen. 

Tudom, hogy nincs gyerekem, fiatal vagyok, ne pofázzak bele, de bele fogok. Nem csak az óraszámokon kellene csökkenteni, hanem a tananyag mennyiségen is és a tempóból is jó lenne visszavenni. Szerintem bőven elég 6x 45 perc a gyereknek, amelyben csökkentett tananyag van és lassított tempó. Így nem lenne hirtelen annyira sok a megjegyezni való, az órai munka és a diákok a saját tempójukban sajátíthatnák el az olvasás, írás, számolás művészetét.
Már az én gyermekkoromban is felháborította a szülőket az a tény, hogy a gyereknek kutyakötelessége karácsonyra folyékonyan olvasni. Tehát van kb. 4 hónapja a gyereknek, hogy belerázódjon az új közegbe és közben felvegye a gyalog kakukk tempót.. Ez valakinek sikerül, valakinek pedig nem és az utóbbiakra kellene nagyon odaügyelni. Az a gyerek attól még nem számít hibásnak, tanulási problémával küzdőnek, aki karácsonyra egy verset nem folyékonyan olvas el. Egyszerűen neki több időre van szüksége. 
Sose felejtem el, amikor bölcsődében kezdtem el dolgozni és a leendő főnököm megkérdezte, hogy képes vagyok e a gyerek fejlődési tempóját tiszteletben tartani. Mert ez az egyik legfontosabb dolog minden oktatási intézményben, hogy ezt szem előtt tartva neveljük és tanítsuk a gyermekeket. 

Kép forrása: https://www.pexels.com

A másik dolog, ami miatt aggódom, hogy 3. osztálytól mi lesz a gyerekekkel, amikor hirtelen a 4 óra tanulást felváltja az egész napi? Hogyan fognak tudni alkalmazkodni? Egyáltalán hol a fenébe van az oktatási helyzetre a megoldás? Az biztos, hogy nagy reformációra van szükség. Ez így nem állapot. Egyébként pedig nem csak az elsős és másodikosok vannak igencsak leterhelve, hanem az összes iskolába járó tanulón nagy súly van és óriási iramot diktálnak nekik. Az ő számukra ki fog megoldást találni? 
Persze oké kicsik még, de a többieknek miért kell többet bírni? Egy 14-16 éves kamasz GYEREKNEK miért kell leterheltnek, fáradtnak lennie és egy kisebbnek miért nem? A korkülönbség miatt?  Miért számít ez? 
Valóban fontos, hogy minden egyes következő 9 hónapban a gyerekek több és több tudást tudhassanak a magukénak, de milyen áron? Nincs az iskola mellett életük, mert hiába érnek véget a tanítási órák, a házi feladatokat is töménytelen mennyiségben zúdítják rájuk. Jobb esetben már vacsora idő van mire végeznek, és ténylegesen befejezetnek tekinthetik a napot. De nincs idő a totális kikapcsolódásra, mert vacsora után jön a fürdés, a másnapra való bepakolás és hopp már ott van az idő, hogy ideje lefeküdni, mert holnap korán kell kelni. Kérdem én, akkor mikor is pihen a gyerek? Miért kell nekik szinte már majdnem a mi felnőtt életünket élniük?

Legyen hát gyerek a gyerek és minden egyes tanuló számára keressenek odafent valamiféle megoldást, mert egyre lentebb csúszik az oktatási rendszerünk! A mélyből pedig baromi nehéz kikászálódni. 
Szülők! Próbáljátok meg ti is a terheket levenni a gyerek válláról, lázadjatok a rendszer ellen! 18 éves korára egy egészséges, boldog, fiatal felnőtt legyen a régen még totyogóból, ne egy karikás szemű, lestrapált, szinte már a felnőttek gondjaival küzdő ember! 
Ti is tehettek ellene! Hajrá! Én veletek vagyok!

Tetszett a bejegyzés? Akkor gyere a facebook oldalra, ahol még sok más érdekes és szórakoztató bejegyzéssel találkozhatsz! 
Zene, videó, egyéb cikkek, vicces momentumok... Érdekel?
Kérdésed van vagy esetleg írnál? Tedd meg a facebook oldalon vagy e-mailben :)