Tegnap este egy jó nagy lelki fröccsel ünnepeltem. Csernus esten voltam. A névnapomat stílusosan, Demetira módban ünnepeltem. Beültem egy előadásra, hogy kicsit átgondoljam és átértékeljem az életem.  Az est egész ideje alatt két szerencsés kiülhetett mellé és beszélgettek. (kaptak végén két könyvet, ami a héten jelent meg) Bírtam a dokit. Pontosan azt kaptam, amire számítottam… Tovább »

A facebook alkalmas lehetne arra, hogy tökéletes szakdolgozatot írjon valaki a mai társadalomról. Nem sokszor tekerem végig a saját idővonalamat, mert jobban leköt a beszélgetés, amit a távoli barátokkal szoktam megtenni.  Elég ez a néhai alkalom arra, hogy rájöjjek milyen naivak is az emberek, hogy mennyire át lehet őket verni és be lehet ijeszteni egy egyszerű… Tovább »

Nagyon sok pasival, sok féle problémával és történettel találkozhattatok már Karina által. Akik az elejétől követik párkapcsolati életét a barátnőmnek, azok talán emlékeznek még Robira.  A sztori nagyon szépen indult, csak aztán valami hiba lépett a rendszerbe a Robi oldaláról, aki hamar véget vetett a kapcsolatnak.  Barátnőm akkor volt talán  a legszomorúbb, hiszen ezzel a fiúval minden… Tovább »

A társadalom szereti, ha mindenki egyben van, ha mindenki ugyanazt, ugyanúgy csinálja. Mintha így erősebbek lennénk. Pedig lassan el kellene hinni, hogy a körön kívül is létezik élet.  Amióta tudatára ébredtem annak, hogy nem vagyok képes, sem hajlandó követni a társaimat az életben, azóta élem igazán az életem. Azt az életet, amit szeretek és nem… Tovább »

” Hova tűnt a boldogság, hova a sok álom? ” énekli Cserháti Zsuzsa szomorú hangon. Én pedig pontosan ugyanezen töprengek. Valóban, hova tűnik minden az emberekből?  Az elején mindenki olyan céltudatos, olyan optimista. Nagyokat álmodnak, hatalmasakat terveznek, aztán meg amikor végig megyek az utcán, egyebet nem látok, mint a meggyötört, lehajtott arcokat.  Mindenki vagy a földet… Tovább »

Karina élete lassan már könyv formájában vagy akár filmként is megjelenhetne a nagy közönség előtt. A szerelmi életére bármit lehet mondani csak azt nem, hogy zavartalan.  Itt van egy fiatal nő. Átlagos történet. Keresi a szerelmet, a társat, akivel egyszer majd boldog lehet hosszú időkig. Sokadik alkalommal történik meg vele, hogy megint elhagyják. Lassan felvetődik… Tovább »

Tegnap az elengedésről gondolkodtam. Hogy mennyire is nehéz elengednünk valakit, aki menni akar? Igen, legszívesebben magunkhoz láncolnánk azt a valakit. Nem lehet. Ott vannak azok a bizonyos nagy szerelmek, melyeknek nagysága nem az együtt eltöltött időtől lesz olyan nagy, hanem attól, ami az együtt töltött napok, hónapok és évek alatt történt. Azoktól a dolgoktól lesz… Tovább »

Igen, jól olvastad a címet, de most haladjunk. Nem régiben az egyik ismerősömnek segítettem  társat keresni. Időhiány miatt én kerestem a lányokat s volt, akinek  én is írtam a levelet. Igazából élveztem ezt a helyzetet, hiszen nőként magam is megtapasztalhattam, milyen a férfiaknak a társkeresés a neten. Nincsenek könnyű helyzetben, bizony voltak pillanatok, amikor örültem, hogy… Tovább »

A Szeretlek Magyarország honlapján találtam egy cikket az egykékről. Mivel nekem sem adatott meg a testvér, – bár én ennek kifejezetten örülök-, ezért elolvastam a leírtakat. Most én mondok véleményt, mint egyke gyermek, legyen ez egy üzenet a társadalomnak.  Kedves Társadalom! Demetria vagyok, 21 éves nem született testvérem. 100%-ig élveztem a szüleim figyelmét, nem kellett osztozkodnom… Tovább »

A Nők Lapja ismét megihletett. Az instant kapcsolatokról olvastam egy érdekes írást és mindez arra sarkallt, hogy leírjam a saját tapasztalataimat.  Nagyon nagy gond van a mai fiatal generációnál. Nem vesznek semmit sem komolyan, nincsenek élet céljaik, ágyról ágyra járnak, s a legfontosabb számukra a trend, a hírnév a saját köreikben.  A barátok csak az… Tovább »